2012. július 12., csütörtök

6. Pont azért.

Itt az új rész! Jó olvasgatást! :)







-Jaj Leti én ma nem akartam idejönni… szörnyen fáj a fejem, ráadásul semmi kedvem sincs találkozni a One Direction-nel!
-Ne nyávogj már, az este Harry alatt biztos nem ezt mondtad!
-Harry fölött!
-Bocs. –nevetett fel.
-Jézusom… te érzed annak a súlyát, hogy kijavítottalak?
-Neeeem fel se tűnt. –mindketten nevetésben törtünk ki.
-Az igazat megvallva… nem akarok ma összefutni Harryvel.
-Miért nem?
-Nem tudom, olyan kellemetlenül érint ez az egész.
-Ne aggódj, úriember nem emlékszik!

Ekkor becsengettünk a házba. Kis idő múlva Liam nyitott ajtót egy nagy mosoly kíséretében. Ő nem volt részeg tegnap este, szóval valószínűleg észrevette, hogy Harryvel együtt léptünk le, majd bukkantunk fel. Elég valószínű, mivel jó nagy mosoly terült szét az arcán amint meglátott, és mondta, hogy Harry az emeleten van. Szuper.

-Sziasztok lányok! -pattant fel a kanapéból Louis, aki éppen egy szendvicset tömött a képébe Niall társaságában. Niall olyan gyorsan akart felállni, hogy az ölében lévő szendvicset pofával a kanapéra ejtette.
-A ku... francba! Most tönkrement a kajám!
-Nem is a kanapé miatt?
-Kit érdekel a kanapé mikor éhes vagyok és leejtettem a kajámat!
-Csinálok neked másikat! -ajánlkoztam fel neki mire csillogó kiskutya tekintettel rám nézett, odajött és megölelt.
-Egy angyal vagy!
-Jaj bárcsak más is ezt mondaná!
-Én mondom ahelyett a másvalaki helyett is!
-Na gyere, mutasd meg mit hol találok!
-Akkor annyi erővel megcsinálom magamnak! -nézett rám értetlenül.
-Jó, akkor maradj itt én meg majd feltúrom a konyhát!
-Köszi, imádlak! -huppant le a kanapéba én pedig beszabadultam a konyhába, majd egy pillanatra megálltam körbenézni. Fogalmam sem volt róla, hogy mit hol keressek...
-Nagy a dilemma? -hallottam meg a hangját a hátam mögül és kirázott a hideg. Esküszöm szerelmes vagyok ebbe a rekedtes hangjába...
-Szia Harry. -mondtam úgy, hogy meg sem fordultam.
-Segítsek valamiben?
-Hát örülnék neki igazából. Niallnek kellene szendvicset csinálnom de azt se tudom, hogy a kenyér hol van például.
-Ott előtted abban a kenyér tartóban. -jé... és tényleg volt ott egy kenyér tartó. Észre sem vettem eddig.
-Jó, ez eddig 1... miket szeret, mit tegyek rá? -nyitottam ki a hűtőt. 
-Szerintem teljesen mindegy, mindent elpusztít, olyan mint egy porszívó. 
-Hát jó. -tettem ki a konyhapultra néhány dolgot, és elkezdtem megkenni a kenyeret meg ilyenek. Közben éreztem magamon Harry pillantásait. Szinte égettek.
-Mi az? -kérdeztem, de nem néztem fel rá.
-Mi lenne? -hallottam a hangján, hogy mosolyog közben.
-Hát nem tudom, gondoltam... gondolsz is valamire és nem csak ok nélkül bámulsz.
-Én nem bámullak, ne legyél ilyen egoista.
-Talán nincs okom ezt feltételezni? -néztem fel végre és tekintetem találkozott a gyönyörű zöld szemeivel.
-Mi ez a számonkérő hangnem? Nem szeretem ha egy kiscsaj sarokba szorít. -láttam rajta, hogy felkapta a vizet, de tetszett. Így hát eldöntöttem, hogy tovább húzom az agyát.
-Érezd megtiszteltetve magad, hogy egyáltalán szóba áll ez a kiscsaj egy magadfajta éretlen fiúcskával, édesem.
-Éretlen fiúcskával? Azért csak ez az éretlen fiúcska kapta meg a legféltettebb kincsedet az éjjel... -nézett sejtelmesen a szemembe. Egy pillanatra köpni nyelni nem tudtam, és már elég közel volt hozzám.
-Fogalmam sincsen, hogy mi ütött belém. Túl sok lehetett bennem a pia. A 3 éves kapcsolatommal nem feküdtem össze, szóval nem tudom, hogy állhattam össze egy magadfajtával...
-Egy magamfajtával? Miért, én milyen fajta vagyok? -hajolt még közelebb hozzám.
-Beképzelt, öntelt, bunkó, szemtelen, arrogáns... -kezdtem el számolgatni az ujjaimon.
-Valamiért mégis tetszem neked. -suttogta szinte már az ajkaimba.
-Ki mondott neked ekkora hülyeséget?
-Látom rajtad, majd meghalsz egy csókomért...
-Nagyon rossz lehet a szemed, ha ilyesmit látsz rajtam!
-Biztos vagy te ebben?
-Teljesen biztos!
-Szerintem hazudsz! Csalódnék, ha nem így lenne!
-Akkor, csak hogy ne kelljen csalódnod bennem... -húztam magamhoz a tarkójánál fogva és megcsókoltam.
Miután szétváltunk, Harry úgy sétált el mellettem, mintha semmisem történt volna. Kiborít, hogy ennyire szélsőséges.
-Nem is mondasz semmit?
-De mondhatok. Veled volt a legjobb eddig. De csak mert te voltál az egyetlen olyan lány aki képes volt egy egyéjszakás kaland alatt rám bízni a szüzességét...
-Oh, igen?... -felforrt az agyam. Rettentő méreg öntött el belülről.
-Tudod az ilyen lányok addigra már nem szoktak azok lenni...
-A milyen lányok? Az ilyen ribancok mint én?
-Nem ezt mondtam, ne forgasd ki a szavaimat. -mondta halál nyugodtan, ami felidegesített. Rezzenéstelen arccal állt előttem.
-Hát akkor mire akartál kilyukadni? Érdekes, ha annyira semmibe veszel miért dugtál meg az éjjel?
-Pont azért. - ekkor hirtelen ötlettől vezérelve lekevertem neki egy hatalmas pofont. Tűrte a fájdalmat, majd megragadta erősen a csuklómat és magához húzott.
-Itt meg mi folyik? -lépett be a konyhába Liam, Leti és Lou.
-Szennyvíz! -rángattam a kezem, de Harry erősen szorította. -Roppantul örülnék Louis Tomlinson, ha rászólnál a gyökér haverodra, hogy engedjen el mert rettentően fáj, ahogy szorítja a csuklómat. Tudom, hogy egy semmire kellő kis nyomorult vagyok aki csak arra jó, hogy jól megdughassa őt egy világsztár, de attól még nagyon fáj, ahogy szorít...
Ekkor Harry elengedte a csuklómat és csukott szemmel vett egy mély levegőt. Én hátat fordítottam neki, hogy kimehessek, de ő megragadta a karomat, visszahúzott, kezeit lecsúsztatta a csuklómra, ezúttal már gyengéden fogta meg azt, felemelte a kezeimet és egy-egy puszit nyomott a szorításától kipirosodott csuklómra.
-Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam. -ment ki a konyhából. Én még mindig ledermedve álltam ott, a többiek pedig csak értetlenül bámultak engem.


Harry szemszöge:

Felfutottam az emeletre és berohantam a szobámba. Miért érdekel egyáltalán, hogy mit csinál vagy mit mond ez a nő... kicsit se kéne érdekelnie... erre tessék, azon túráztatom magam, hogy megbántottam akaratomon kívül is.

-Bejöhetek? -dugta be a fejét az ajtón Liam.
-Persze gyere csak.
-Mi volt ez az egész Abival?
-Felidegesített. Szerintem nem nagy titok, ha azt mondom, hogy tegnap megvolt. És nagyon jó volt meg minden, fel is hoztam neki. Mondtam, hogy az "ilyen" lányok már nem szoktak szüzek lenni mire eljutnak egy egyéjszakás kalandig... erre berágott h milyen az az "ilyen", ilyen ribanc? ... padig az "ilyen" alatt arra céloztam, hogy ilyen szép... vágod... gyönyörű és általában az ilyen szép lányoknak mindig van pasijuk...
-Mi? Abi még szűz volt?
-Hát jah... és ma mikor a konyhában voltunk szerettem volna bocsánatot kérni tőle, hogy kihasználtam a helyzetét... erre így felidegesített... nem is érdekel már!
-De azt sem értem, hogy miért fektetted meg... nem úgy volt, hogy barátnőd van?
-Szakítottunk tegnap a koncert előtt. Nem akartam egy koloncot a nyakamba... szerelmes meg nem voltam belé sosem.
-Szóval ő is csak a szexre kellett?
-Hát... valami olyasmi.
-Aztán rájöttél, hogy ehhez nem is kell párkapcsolat, mi?
-Hogy te milyen okos vagy Liam! -kócoltam össze a haját majd bementem a fürdőbe.


Abia szemszöge:

-Mit csinált Hazza?
-Megszexuálta! -sikított fel Leti.
-Köszi szépen Leti, számítottam rád!
-Lefeküdtél a szerelmemmel, te ribanc? -ugrott egy oktávval magasabbra Louis hangja, ami már bántotta a fülemet.
-Igen de nem kellett volna. Harry egy fasz!
-De azért csak jó volt...
-Jónak jó de miért kell ilyen lekezelőnek lennie a nőkkel? Tisztelhetne azért egy kicsit legalább... tudom, hogy egyéjszakás kaland volt és nem álmodoztam szerelemről de attól hogy megdugott még nem kell bunkónak lennie.
-Ez jogos viszont. -jegyezte meg Leti.
-Na majd én beszélek a göndör fürtjeivel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése