15. Vihar utáni csend

Aloha! Megjöttem az új résszel! Túl az 1000 oldalmegjelenítésen! ♥ Köszönöm nektek! Bocsi, hogy tegnap nem hoztam újat, csak nem voltam itthon, későn értem haza. Nem fűznék különösebben semmit se hozzá, csak hogy kicsit perverz :D Jó olvasást! :)

Hazamentünk a kajáldából miután mindannyian jóllaktunk. Mondjuk Niallben nem vagyok biztos, őt sose lehet tudni. Harry mellé ültem be a kocsiban és végigsmároltuk az utat. A fiúk eleinte jujjogtak meg röhögtek, utána megszokták a látványt. Az út kb ugye fél óra. Eleinte csak szemeztünk és a lábamat simogatta. Lelöktem a kezét, de aztán én is ugyan ezt csináltam neki, mikor elkezdte simogatni az arcom és a számra tapadt. Onnantól kezdve egész hazáig ez zajlott le köztünk. Nem vettem észre, de elég jól belejöttem a dologba, mert az egyik keze Harrynek a lábam közé csúszott. És mivel egy kis ruha volt rajtam belenyögtem a csókunkba.
-Te Liam kérlek vezess már gyorsabban! –hallottam Lou kérlelő hangját.
-Mert, mi a baj?
-Mindjárt ki kell tennünk a +18as karikát! És én ehhez nem vagyok elég erős… nem bírom végignézni ahogy Hazza megcsal! –mondta műsírással. Harry nem szakadt le rólam, csak belemosolygott a csókunkba. Kicsit rátettem egy lapáttal a dologra. Belemarkoltam a hajába és még egyet nyögtem.
-Kegyetlenek! –sikította Lou.
Az út végére észrevettem hogy Harry próbál .. nem eltolni magától mert ez rossz kifejezés, csak.. lemutatott az ülepére ahol rendesen dudorodott a gatyája. Erre csak felnevettem. Kiszállt a kocsiból én pedig gyorsan követtem és elé álltam. Úgy mentünk be a házba és felfutottunk az emeletre. Eközben Zayn telefonált valakivel.
-Szex szagot érzek a levegőben! Harry te vagy az? –Harry csak felmutatta a középső ujját Louisnak aki erre hangos nevetésben tört ki.  Én se bírtam tovább, visszaszaladtam a földszintre, mire Harry nyöszörögve ült le a lépcső tetején és szomorú képpel rám nézett.
-Ne nézz így mert elsírom magam! –mosolyogtam rá.
-Gonosz vagy! –állt fel majd lesétált a lépcsőn. Mikor elment mellettem belemarkolt a fenekembe. Lecsuktam a szemem és sóhajtottam egyet.
-Hogy mondod? –fordult hátra mikor meghallotta a sóhajomat.
-Nem mondtam semmit te kuka!
-Nekem nem úgy tűnt. –lépett oda hozzám és megfogta a csípőm kétoldalt.
-Harry ne… -toltam (volna) el a mellkasára tett kezeimmel, de ő erősen húzott magához és belepuszilt a nyakamba, amitől libabőrös lettem.
-Könyörgöm ne csináld már… komolyan állandóan csak a szexen jár az eszed! –böktem bele a mellkasába. –Férfiak. –forgattam meg a szemeimet, majd kibattyogtam a konyhába, ahol Zayn ücsörgött és az újságra meredt dülledt szemekkel. Nem volt túl jó kedve.
-Szia Zayn, mizu? –mosolyogtam rá de mintha meg se hallotta volna.
-Zayn… jól vagy? –léptem oda hozzá és megnéztem az újságot. –Baszki! Ezek tényleg mi vagyunk! –néztem a képet, majd olvastam a szöveget alatta.
-„Zayn Malik csalja a barátnőjét.” Sajnálom!
-Ne sajnáld… az én hibám volt. Inkább el se olvasom!
-Én se! Jobb is így.
-Na mizu van fiatalok? –jött be Liam a konyhába.
-Perrie látta a mai lapokat. Most hívott és szakított velem…
-Sajnálom tesó… de magadnak kerested a bajt! –pirított oda Liam.
-Igen én is tudom… menjünk inkább tvzzünk jó?
-Menjünk! –helyeseltem a felvetésére.
Bevonultunk a nappaliba és lehuppantunk a kanapékra. Liam benyomta a tvt épp ilyen pletyka magazin ment a tv-ben.
-„Zayn Malik megcsalta a barátnőjét Harry Styleséval!”
-Ne már már itt is? –mutogattak képeket, amint Zaynnel smárolunk.
-„Zayn Malik megcsalta Perriet Harry barátnőjével! A One direction egzotikus szépfiúja hajnalok hajnalán vitte fel külön lakására a lányt, aki ott töltötte az éjszakát, ugyanis reggel többen is látták őket együtt távozni onnan. A lányról kiderült, hogy hivatalosan a banda másik oszlopos tagjának, Harry Stylesnak a barátnője. Mekkora botrány!” –tettek be egy képet amin Harryvel kézen fogva sétálunk a parkban majd egy másikat ahol puszit ad a számra.
-Jó, asszem mára elegem lett a médiából! –állt fel Zayn és felment a szobájába.
-Egy kicsit sajnálom őt…
-Én Harryt. Miattatok ő is rossz hírrel került a címlapra! Hogy lehettetek ilyen felelőtlenek? Meg egyáltalán minek kavartok ti Harry és Perrie háta mögött?
-Nem kavartunk Liam, nem történt semmi köztünk…
-Látom!
-Tényleg! Pár csók elcsattant, de ennyi. Nem feküdtünk le!
-Kímélj meg a részletekről, kérlek!
-Nincs semmilyen részlet mert nem volt közöttünk semmi! Harrybe vagyok szerelmes, az istenért! –csattantam fel, majd felrohantam az emeletre és erősen becsaptam magam mögött az ajtót. Fél perc múlva kopogást hallottam.
-Bejöhetek? –kérdezte félénken Harry.
-Elvégre a te szobád.
-Ne sírj, minden rendben lesz, jó?
-Most mindenki szemében egy kurva vagyok! –sírtam megállás nélkül.
-Majd holnapi interjún úgy is kifaggatnak erről. Majd mondom nekik, hogy hivatalosan nem vagy a barátnőm, jó? –simogatta meg az arcomat.
-Köszönöm. –öleltem magamhoz.  –Most pedig megnézem hogy van Zayn.
-Biztos jó szarul… menj, vigasztald meg! –mosolygott rám Harry és elég őszintének tűnt a mosolya.
-Biztos nem bánod?
-Nem. –mosolygott még mindig.
-Köszönöm! –nyomtam egy puszit a szájára majd átsiettem Zayn szobájához. Bekopogtam az ajtón és vártam, hogy beengedjenek, de semmi válasz sem jött odabentről. Kopogtam még egyszer, megint semmi, úgyhogy bátortalanul benyitottam.
-Zayn! Zayn!
-Itt vagyok! –hallottam egy erőtlen kiabálást a fürdőből.
-Jól vagy?
-Nem igazán!
-Bemehetek?
-Gyere. –ekkor kinyitottam az ajtót és láttam, hogy a csapot támasztotta és épp fogat mosott.
-Valami baj van?
-Az előbb hánytam.
-Oh…segíthetek valamiben?
-Nem, köszönöm, szerintem az idegességtől van. –akkor fejezte be éppen a fogmosást. Letette a fogkeféjét majd kiment előttem a fürdőből. Leült az ágy szélére én pedig mellé ültem és megfogtam a kezét.
-A barátnőd miatt vagy ideges?
-Nem. Az a furcsa, hogy ő érdekel a legkevésbé. Nem is hagyta, hogy megmagyarázzam… ha tényleg szeretett volna talán végighallgat, nem?
-Hát én nem tudom. De akkor miért vagy ilyen ideges?
-Nem tudom neked megmondani. Csak félek, hogy most mi lesz. Hibáztunk.
-Tudom, és rettenetesen sajnálom, hogy ekkora bajba kevertelek! Tényleg nem akartam!
-Én kérek bocsánatot. Az egész az én hibám. Most te lettél a titokzatos rossz barátnő.
-Valahogy túlélem! –mosolyodtam el.
-Jah, csak még nem számoltál a rajongóinkkal…
-Nem érdekelnek. Csak ne legyél ennyire szomorú mert akkor én is az leszek! Hidd el, minden rendben lesz! –simogattam meg a két tenyerem közt tartott kezét, mire egy halvány mosoly ült ki az arcára és bánattól csillogó szemekkel nézett rám.
-Köszönöm. –mondta, majd magához ölelt. Erősen magamhoz öleltem őt. Nagyon sajnáltam és rettentő rosszul éreztem magam amiatt, hogy részben most miattam szomorú. El se tudtam képzelni, hogy most mi vár majd rám, de nem is érdekelt, csak az, hogy ők ne sérüljenek Harryvel. Elég lehetetlen ügy volt ez, de inkább szedjenek darabokra a rajongók, minthogy őket bántsák miattunk.

-Kipp kopp! –koogott be az ajtón Stacy. –Minden rendben?
-Hát… már amennyire ebben a helyzetben ez lehetséges. –válaszolta egyre erőteljesebb mosollyal az arcán Zayn.
-Jó nagy buli lesz még ebből, remélem felkészültetek.
-Tudjuk Stacy.
-Jó, inkább kimegyek, nem akarok okoskodni, beszélgessetek csak!  -ment ki az ajtón Stacy.
-Inkább menj vissza Harryhez nehogy megsértődjön, vagy valami.
-Nem fog megsértődni, beleegyezett. –mosolyogtam rá.
-Biztos? Nem akarok még vele is összeveszni. Nagyon nem hiányozna!
-Biztos! Na gyere ide! –húztam a fejét a mellkasomra és lefeküdtünk az ágyra. Éreztem, hogy majd leragadnak a szemeim. Egy ideig figyeltem Zayn egyenletes légzését, ami egy idő múlva lelassult. Elaludt. Már én is alig bírtam nyitva tartani a szemeimet, úgyhogy végül lehunytam őket és engem is elnyomott a mély álom. Furcsa volt, nappal nem szoktam ilyen álmos lenni és körülbelül délután 2 vagy 3 lehetett. Éktelen kiabálást hallottam de nem bírtam kinyitni a szemem. Zayn magához ölelt és még mindig a mellkasomon pihent a feje. Éreztem, hogy szorít az ölelésén, de nem kelt fel ő sem. Egyszercsak egy lány hangját hallottam meg, kinyitódott az ajtó, mire mindketten felébredtünk.
-Na megálljatok! –sietett oda hozzánk, azt hiszem ő Zayn barátnője lehet.
-Perrie! –lépett elém Zayn, mire ő lekever neki egy pofont.
-Még is mi a picsát képzeltek ti magatokról? Ez ki ez a ribanc? Ezzel a senkiházival csaltál meg? Ezzel?
-Ennek van neve is! –nyitottam ki a számat én is.
-És mégis kit érdekel? Egy olcsó kis f…
-Elég Perrie, kérlek ne ordítozz már! –mondta az alvástól még mindig kómás és nyugodt hangon Zayn, miközben a hadonászó lány kezeit elkapta. Meg tudom érteni, hogy haragszik, mert teljesen jogos a reakciója. De talán mégsem kellene engem sértegetnie.
-Jólvan, nem ordítozok. De akkor se várjátok el tőlem hogy finom és nőies maradjak! Magyarázatot követelek!
-Ne követelj te semmit úgy, hogy mikor el akarta mondani meg se hallgattad!
-Kussolj te ribanc vagy kitépem a hajadat!
-Állok elébe lófejű!
-Lányok könyörgöm… elég legyen már ebből! –hogy tud ennyire nyugodt maradni? Még csak fel sem emelte a hangját.
-Akkor könyörögj majd mikor rácsimpaszkodok a szeretőd nyakára úgy, hogy levegőt se fog kapni!
-Jajj mekkora szád van! Hozzám se mernél érni mert félnél, hogy letörik az a lenőtt műkörmöd te majom!
-Tudjátok mit? Öljétek egymást négyszemközt! –indult el, de Perrie megfogta a karját.
-Mégis hová akarsz te menni? Azt hiszed ezzel a könnyűvérűvel akarok beszélgetni? Hogy miatta jöttem ide? Te csaltál meg, nem ő!
-Nem csaltalak meg Perrie.
-Az újságokban mást olvastam.
-Elég nagy baj ha inkább azoknak hiszel! Akkor nincs is miről beszélnünk.
-Szerintem sincs! Dugd csak meg … ezt… -mutatott rám lesajnálóan– ahogy látom úgy is ahhoz ért a legjobban! Szegény Harry! –ekkor az említett személy belépett az ajtón.
-Miért vagyok szegény?
-Hát hogy egy ilyennel büntetnek odafentről!
-Egy ilyennel? Szeretnél te fele olyan szép és értékes lenni mint Abi, kicsikém! –fakadt ki végre Niall, akin eddig is láttam, hogy alig bírja visszatartani a mondanivalóját. Hát eddig sikerült neki, de nagyon jólesett, hogy kiállt mellettem.
-Szöszike te ebbe ne szólj bele! Előbb tanulj meg szépen beszélni angolul.
-Na jó, most telt be a pohár! Perrie 5 percet kapsz hogy eltűnj innen! –szólalt meg Zayn. Mi van? Kidobja őt innen?
-Nem megyek el amíg nem beszéltünk!
-Márpedig most nem fogunk beszélni, vagy lehet, hogy leordítom a hajat a fejedről!
-Mégis mire véljem, hogy kidobsz innen?
-Arra véld, kedves, hogy itt sértegeted Abiat, holott fogalmad sincs arról, hogy miért szöktünk el együtt az éjjel, hogy én csókoltam meg és hogy mit csináltunk a házban. Aztán rászállsz Niallre csak mert megvédi a barátait? Elegem van ebből, kérlek most menj el, majd beszélünk!
-Jól van Zayn… jól van! –ment ki a szobából és leviharzott a lépcsőn, majd hallottuk hogy erőteljesen becsapja maga mögött az ajtót.
-Sajnálom. –hajtottam le a fejem, miközben Harry simogatta a hátamat.
-Nem a te hibád. –mosolyodott el. –Lófejű?
-Bocsi, ez jött ki. –nevettem fel.
-Hát az haláli volt alig bírtam ki. –kapott a hasához Niall és hangos nevetésben tört ki.
-Sajnálom, hogy sértegetett titeket.
-Részemről el van nézve, azt nézem hogy ki mondja! –legyintett Niall.
-Jaj, apropó… -mentem oda Niallhez. –Köszönöm, nagyon aranyos vagy! –nyomtam egy puszit az arcára és megöleltem, mire a kis szöszi el is vörösödött.

**

Este a fiúk bekapcsolták a TV-t, de mivel semmise volt benne, ezért eldöntötték, hogy betesznek egy filmet.
-Na mit nézzünk, srácok? És lányok!-fordult felénk Louis., mire Letivel és Stacyvel csak elmosolyodtunk.
-Mi a választék?
-Harry Styles pornó, Zayn Malik chippendale show és Niall Horan ahogy egy esküvőn halálra zabálja magát!
-Én Niallre szavazok! –nevettem fel, mire Zayn és Harry szinte egyszerre néztek rám gyilkos tekintettel.
-Jó, viccet félre téve. Nagyfiúk, Jackass 3D illetve Hannah Montana-A film, ami személyes kedvencem. –kezdte el rebegtetni a szempilláit Lou és a mellkasához szorította a DVD-t.
-Mindent csak a Hannah-t ne. Hidegrázást kapok Miley Cyrustól!
-Hogy mondhatsz ilyet? –dobott hozzám egy díszpárnát Lou miközben sírást imitált.
-Úgy, hogy ez az igazság! Nem szimpatikus! –nevettem még mindig.
-Repüljön a következő?
-Megölöm Kevint!
-KEVIN!!!!!!!!!! –rohant fel az emeletre miközben ezt a nevet folyamatosan ordítozta.
-Na szóval. A nagyfiúk vicces, a Jackass undi. Mivel lányok is vannak, akiknek gyenge az idegrendszere, ezért inkább A nagyfiúra szavazok! –fejtette ki Liam a véleményét.
-Én a Jackassre! Csak hogy ne legyenek benned sztereotípiák, kedves Liam!
-Kicsim, szótárat reggeliztél? –kerekedtek ki a szemei Harrynek. –Szereo…sztereo… -próbálgatta.
-Sztereotípia! –nevettem fel. –De ha szeretnéd, akkor csak előítélet, az egyszerűbb!
-Én is a Jackassre szavazok, a fiúk kedvéért.
-Zayn? –nézett a kis bambára Liam.
-Nekem mindegy, egyiket se láttam még.
-Én a Jackasst nem láttam, a nagyfiúkat igen.
-Jó, akkor nézzük a Jackasst!
-Megyek kukoricát csinálni, addig indítsátok el! –mosolyogtam rájuk majd kiszaladtam a konyhába. Hallottam, hogy valaki utánam jött, majd apró puszikat adott a nyakamba.
-Harry! –mosolyogtam.
-Muszáj volt! Egyébként kérdezni akartam valamit. –épp a kukorica kinyitásával csörömpöltem.
-Figyelek! –néztem a kis zacskót ami csak nem akart kinyílni.
-Szóval csak azt akartam mondani, hogy… -csörög a zacskó :D
-Igen?
-Ajj már! –tépte ki a kezemből.
-Brühühü már majdnem kinyitottam.
-Érdekel mit akarok mondani vagy a kukoricával akarsz inkább elmenni randira?
-Dehogy akarok a kukoricával… milyen randira?
-Ezt próbálom kisajtolni magamból te…
-Figyelek. –csillantak fel a szemeim.
-Szóval…
-Igen?
-Arra gondoltam, hogy miután megnéztük a filmet elmehetnénk valahová vacsizni. De a sima romantikus vacsi egy étteremben az olyan… megszokott. Másmilyent akarok és terveim vannak. Csak remélni tudom, hogy tetszeni is fognak.
-Mindegy, hogy hol és mikor, csak veled legyen. Akkor tetszeni fog! –öleltem át a nyakát és homlokom az övéhez érintettem.
-Basszus így sose lesz kész a kukorica! –jött be Niall mérgesen a konyhába.
-Nyugi pufi mindjárt csináljuk. –nevetett fel Harry, Niall pedig behúzott neki egyet a hasába finoman.
-Van egy jobb ötletem.. –hajoltam oda hozzá és a fülébe súgtam valamit.
-Tudod mit Niall, mi lelépünk, inkább csináld meg te. Jó filmezést! –fogta meg a karom és elindultunk felvenni a cipőt.
-Hát ti hová mentek szerelmesek? –kérdezte Zayn.
-Elmegyünk egy kicsit. Holnap reggel jövünk jó? Vigyázzatok magatokra addig és jó filmezést! Puszi! –mondta Harry majd én is elköszöntem tőlük és kislisszoltunk a házból.
-Hová is megyünk?
-Csak nem képzeled, hogy elmondom? –mentünk oda az Audihoz. Még mindig nem tudtam megszokni hogy a szerelmemnek ilyenje van… csodaszép! Végigmértem a kocsit és végigsimítottam rajta.
-Akarsz vezetni? –kérdezte mosolyogva, látván hogy mennyire tetszik.
-Lehet?
-Aha, majd hazafelé. Mert ha most hagyom kénytelen leszel megtudni hová viszlek! –nevetett fel.
-De kis izé vagy!
-Csüccs be gyorsan már éhes vagyok! –morgolódott.
-Jól van már nagypapi! –hajoltam oda hozzá mikor beültem és adtam neki egy puszit.

Egy rövid utat tettünk meg kocsival, mikor megálltunk egy szálloda előtt.
-Nocsak nocsak… mik a tervei, kedves uram?
-Felmegyünk és mindent elmondok jó? –nézett rám kedvesen.
-Rendben. –kaptam be az alsó ajkam mosolyogva. Kiszálltunk a kocsiból, majd bekísértek minket az őrök a recepcióra, ahol kikértük a kis kártyát, amivel az ajtó nyílik. Felmentünk a lifttel és a szoba ajtaja előtt ügyetlenkedtünk egy kicsit. Sehogy se akart kinyílni az ajtó.
-Harry, ez tuti az a szoba?
-Tuti, hát nézd meg a számot!
-Várj csak, mi van, ha fordítva kell?
-Nem, ezt így kell!
-Elnézést! –szólítottam meg a mögöttünk elhaladó fiatal férfit.
-Kérem? –mosolygott ránk.
-Ki tudná nekünk nyitni? Fogalmunk sincs, hogy kell!
-Persze. –majd megfordította a kártyát, -ahogy én mondtam- és úgy húzta végig.
-Mondtam te tökfej! Köszönjük szépen! –néztem fel a férfira aki csak mosolygott és elment.
Bementünk a szobába. Gyönyörűséges volt. Harry becsukta az ajtót és felkapott. Bevitt a konyhába. Az asztal már szépen meg volt terítve az étkezőben.
-De szép! –Harry csak elmosolyodott.
-Egyébként a nagyobbik része most jön a dolognak!
-Bár az ajtón bejutás sem volt egyszerű! –nevettem fel. –Mi lenne az? –simogattam meg az arcát.
-Meg kell főzni a kaját.
-Wow. Ez izgalmasan hangzik. –csillantak fel a szemeim.
-Tuti tetszik az ötlet? Mert ha nem, rendelhetünk is. –fürkészte a tekintetem Harry.
-Nagyon jó ötlet és egyedi. –mosolyodtam el.
-Akkor kezdjünk neki ha ma még enni szeretnénk!
-És mit terveztél mi legyen a kaja?
-Hát igazából nem tudom. Van egy csomó fűszer… krumpli… csirke mell.
-Tejszínes csirke mell?
-Jól van, akkor tejszínes csirke mell lesz, mihelyst hoznak fel tejszínt, mert az éppen nincs. –szaladt oda a telefonhoz.
-Megnehezítettem a dolgod mi?
-Nem, te soha. –vetett rám egy 1000wattos mosolyt.

Körülbelül 5 percen belül felhozták a 2 doboz tejszínt és elkezdtünk főzőcskézni. Mondtam Harrynek, hogy kicsit klopfolja ki a husikat, hogy jól átsüljenek hamar. A bolond akkorát rácsapott, hogy a szaft ráfröccsent a ruhájára. Vagy 5 percig röhögtem rajta, mikor megelégelte és lelocsolt a tejszínnel.
-Harry te hülye vagy most nézd meg hogy nézek ki! –sípoltam neki olyan hangon, hogy már az én fülemet is bántotta. A felsőm a kilocsolt tejszíntől a  testemre tapadt.
-Gyönyörű vagy! –mondta, miközben egy percre sem tudta levenni rólam a szemét.
-Harry! Ne perverzkedj!
-Pedig beindul a fantáziám mikor ilyen testen kalandoztatom el a szemeimet… -még mindig mereven bámulta a felsőtestem, csak most a melleimre szegeződött a pillantása.
-Sose lesz kész a kaja!
-Igaz… várnom kell vele kaja utánig!

Fél órán belül összecsaptuk a kaját és beraktuk a sütőbe, hagy süldögéljen ott magának. Addig levettem a felsőmet és egy szál melltartóban mászkáltam fel-alá. Harry árgus szemekkel figyelte minden mozdulatom. Csak a pillanatot vártam, hogy mégis mikor veti rám magát, de sikerült egészen visszafogottnak maradnia. Mondjuk az feltűnt, hogy csorgott a nyála. Hamar megsült a kaja, ezért asztalhoz ültünk. Töltöttünk ki kis pezsgőt és szedtünk magunknak a csirke mellből.
-Hű ha Niall most itt lenne…
-Vagy Zayn. Ő is csirke fanatikus.
-Egész finom lett, ügyesek vagyunk!
-Pedig még a tejszínt is kiöntötted magadra!
-Én? Na persze kend rám, te kis böngyöri!
-Ne vitatkozz velem, vagy itt helyben megerőszakollak!
-Nem mersz! Nem mersz! –álltam fel az asztaltól és elsétáltam az ajtó felé. Harry elindult utánam és végigcsúszott a földön. Nekilökött a falnak.
-Az előbb még éhes voltál! –simogattam meg a haját.
-Elmúlt, csak menjünk! –kapott fel mint a menyasszonyokat és bevitt a szobába. Közben megmarkoltam az epres tálat és belenyomtam egyet Harry szájába. Lefektetett az ágyra és kirakott a hasamra eprekből egy kört.
-Ez mit akar ábrázolni? –nevettem fel.
-Fogalmam sincs. –mondta, majd bekapott egyet belőlük. Ahogy a szája a bőrömhöz ért kirázott a hideg. Sorra az összeset leszedte a hasamról, majd elkezdte puszilgatni…