2012. július 11., szerda

4. A buli estéje

Sziasztoook, itt is az új rész! Végre kis élvezet is szorult bele! Jó olvasást!







Bementünk a gyárépületbe. Nagy hangfalak voltak kétoldalt kirakva, felül diszkógömb… nocsak, én nem gondoltam volna, hogy komolyan ilyen diszkószerűségnek lesz berendezve a hely. Aztán elgondolkodtam rajta, hogy mégis csak One Direction-buli, miért számítottam valami szarra….  Egyszer csak egy meleg érintést éreztem a csuklómon, és valaki maga felé fordított. Mire észbe kaptam már Louis ölelt magához.
-Szasztok lányok! Gyertek, iszunk valamit!
-Jézus Louis, neked szerintem már nem kellene! Keresztbe állnak a szemeid!
-Nem tetszenek? -biggyesztette le  a száját.
-Nagyon tetszenek, csak nem ilyenkor.
-Gyere, iszunk valamit, aztán szólok Harrynek, hogy itt vagy! Egész nap rád gondolt! Leti gyere te is... még túl üresek vagytok!
-Köszi Lou inkább itt maradok a húgoddal, de nyugodtan vidd csak Abit, nem fogja senki se megerőszakolni úgy se... -nevette el magát Leti.
-Jólvan, akkor gyere szépségem, iszunk! -rángatott oda egy pulthoz.
-Sophie, 2 whiskyt kérünk!
-Whiskyt? Úr isten Lou én nem bírom a piát, 1-2-re kiüt!
-Épp ez a cél, galambom! -mosolyodott el. -Jajj el is felejtettem, hogy kint felejtettem valakit! Mindjárt jövök!
-Jólvan, menj csak. -közben Sophie odaadta a whiskyt.
-Amúgy ez nem egy magán buli? -kérdeztem mosolyogva a vörös hajú fiatal lánytól.
-De igen. -mosolygott rám vissza
-Akkor hogyhogy pultos lányuk van?
-Megkértek, hogy segítsek, mert részegen össze-vissza kevernék  a piákat és az nem lenne túl jó.
-Áh, értem. Köszi. Egyébként... ez milyen? Soha életemben nem ittam még whiskyt.
-Erős. Nem kifejezetten lány pia. De majd Lou átköpi a szádba. -nevetett fel.
-Tessék?!
-Hát azt mesélte nekem fél órája kb, hogy minden szép lánynak innivalót fog köpni a szájába.
-Úr isten, ezt én nem bírom, nekem ehhez ... innom kell! -csillant fel a szemem a gyönyörűen díszített pohárból hívogató koktél láttán.
-Szeretnél egy olyat? -szólalt meg a hátam mögül egy ismerős fiú hang.
-Jajj... Harry. Örülök, hogy látlak!
-Komolyan? -adott két puszit az arcomra. -Sophie légyszi csinálj neki egy olyat!
-Máris!
-Mondjuk itt a whiskym amit Lou hozatott ki a kedvemért.
-Majd megiszom én. -mosolygott rám kedvesen. Egészen józannak tűnt.
-Amúgy hogyhogy te még nem vagy úgy kiütve mint a többiek? -vettem észre ebben a szent pillanatban Niallt, aki Lou hátán lovagolva jött be a hátsó ajtón és sikítoztak mindketten.
-Gondoltam meghagyom magamnak a lehetőséget, hogy hozzád hasonló gyönyörű lányokkal ihassam le magam a talajig.
-Jajj Harry, minden lánynak ezt mondod?
-Nem minden lányt hívok meg. -ivott bele a második whiskybe.
-Egyébként annak milyen íze van?
-Kóstold meg! -nyújtotta felém a poharat. Igaz, hogy Sophie azt mondta, hogy erős és nem kifejezetten lány pia, de én bátran kivettem Harry kezéből a poharat és nagyot nyeltem belőle, mire elkezdtem levegő után kapkodni.
-Úristen, úristen! Ez nagyon erős! -ekkor Sophie elém tette a koktélt amit elkezdtem jóízűen kortyolgatni és megnyugvást hozott az égő nyelőcsövemre.


Az idő múlásával megittam még körülbelül 5 ilyen koktélt, aminek az lett az eredménye, hogy jól becsiccsentve megszerettem a whiskyt. Szóval a whiskyből is benyakaltam vagy 4et. Harry végig csak  mosolyogva bámult.
-Mi az? -kérdeztem mosollyal az arcomon, majd csuklottam egy nagyot. Megnyugtató volt a tudat, hogy Harry is legalább ilyen részeg, mint én, szóval ez a ,,részegedjünk le együtt" dolog egészen jól működött.
-Fogalmam sincs. Gyere! -fogta meg a kezem és a WCk-ez húzott. Csodálkoztam is, hogy van itt ilyen. A WC-k egy közös folyosóról nyíltak, mármint ki volt téve egymás mellé a két ajtó rajtuk a jellel. Mi azelőtt álltunk meg. Jelenleg senkisem tartózkodott itt, és nagyon sötét volt. Harry finoman a falnak lökött, majd közelebb lépett hozzám.
-Úristen. -hagyta el egy halk sikoly a torkomat, mikor Harry a száját a nyakamra nyomta és mohón puszilgatni kezdte mindenhol. Észre sem vettem, de a kezem elindult és átkulcsoltam őket a nyaka körül. Ekkor bejött két srác és röhögve kiabálták a hülyeségeiket, mint például: ,,Ezaz Hazza, nagyon jó vagy!'' vagy: ,,Csak finoman Harry!'' Aztán Harry röhögve elzavarta őket és folytatta, ahol abbahagyta. Megint megjelent pár gyerek, mire Harry megunta, megfogta a kezemet és visszamentünk Sophiehoz.
-Szophie, életem... adnál nekünk egy üveggel abból a whiskyből?
-Persze, de minek?
-Ne kérdezősködj, csak add már oda! -nevetett fel Harry.
-Jólvan, jólvan, tessék! -adta oda. Harry megköszönte, majd a tömegen keresztül kirángatott az épületből a szénatározó felé.
-Harry mit fogunk mi itt csinálni?
-Cukor, só, s minden mi jó... -nevetgélt. Azt hiszem kettőnk közül ő volt a részegebb. De ahogy a pindúr pandúrok szlogenjét elsütötte hangos nevetésben törtem ki, és nevetve mentem be abba a karámszerű épületbe.
Harry lehuppant az egyik szánakupacra és elkezdte kinyitni az üveget. Amint sikerült neki nagyot kortyolt bele.
-Húú... egyre durvább lesz ez a helyzet. -nézett az üvegre és próbálta elolvasni ami rajta van. -Tene...Tenne... Ha nem tudnám, hogy az van ráírva, hogy Tennessee, nem tudnám leolvasni...
-Jack Daniel's Old Time Tennessee Whiskey... egész jó vagyok, látod?!
-Igen, úgyhogy igyál szépen! -lépett oda hozzám, majd az üveget a számhoz nyomta és próbált megitatni, de  úgy meglendítette az üveget, hogy telement a szám, a whisky mellé ment és leöntöttem magam.
-Bocsi. -mondta nevetve, miközben én levegő után kapkodtam.
-Se... semmi... -nevettem fel én is, majd csuklottam megint egy nagyot.
-Édesen csuklasz. -tette a kezét a derekamra mosolyogva, majd szorosan magához húzott és mélyen a szemembe nézett. Most először éreztem hajthatatlan vágyat aziránt, hogy megcsókoljam. Kezeimet a nyaka köré fontam és belemarkoltam a hajába. Magamhoz húztam őt, de még nem csókoltam meg. Vártam, hogy ő tegye meg ezt a lépést. Elég türelmetlen volt, mert körülbelül 5 másodperc múlva már a puha ajkait éreztem az enyéimen. Sóhajtottam egy nagyot, majd ajkaink elváltak egymástól és nyelve találkozott az enyémmel. Felkapott és lefektetett az egyik szénakupacra, de egy percre sem váltunk szét egymástól.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése