1o. Titkok.

Sziasztoooook! :) Itt is az új rész és köszönöm a kommenteket! :) Jó olvasást! :)

Szóval? Mit is kell mesélned? –fonta össze karjait maga előtt Leti nagy vigyorral az arcán.
-Harry…
-Tudtam! –szakította félbe óriási sikítással a mondanivalómat. –Összejöttetek?
-…és én kavarunk. –fejeztem be a mondatot.
-De hogy kavartok? Volt valami a buli estéje óta?
-Azóta háromszor voltunk együtt… -pirultam bele a mondanivalómba.
-2 nap alatt? –csodálkozott barátnőm. –Harrybe Duracell elemet raktak? Mondjuk már régen se volt piskóta de azt hittem azóta kinőtte ezt a hevességét, végül is már 18 éves. –nevetgélt nem is figyelve, hogy mit mond. Szemeim kikerekedtek, majd mikor ezt észrevette ledöbbenten kapta kezeit a szájához és zavartan pislogott rám.
-Mit mondtál?
-Semmit, nem érdekes, most hazamegyek! –indult el az ajtó felé.
-Leti! –pirítottam rá közben, majdnem vérben forgó szemekkel. Erre visszalépett és leült elém a kanapéra.
-Tessék.
-Te és … te kavartál… volt valami közted és…?
-Könyörgöm Abi ezt senkinek se mondd el jó? Az utána való éjszakán jöttem össze Louval, szóval akkor már nagyban kavartunk.
-Ugye nem csaltad meg Lout?
-Nem, az volt az utolsó, mielőtt összejöttünk.
-Az utolsó? Miért ti többször is?
-Másfél évig …
-Te… tessék?
-Egyszerűen ellenállhatatlannak tartottam őt.
-Ezt meg tudom érteni… -mormogtam magam elé halkan.
-És hogy őszinte legyek ez a vonzalom a mai napig él bennem, de semmit sem akarok tőle, csak… megmondom, hogy jól csinálja a dolgát, érted…
-Leti, könyörgöm most menj el!
-Ne dobj ki kérlek, nekem már semmit se jelent Harry! Tudod, hogy barátom van, akit imádok! Nem haragudhatsz meg rám emiatt! –gyűltek könnyek a szemébe. Odamentem hozzá, megsimogattam az arcát, majd megfogtam a kezét amit az ölembe temettem.
-Nem haragszom rád drágám, mindenkinek van múltja! Csak egyszerűen túl sok infó volt ez nekem és szeretném megemészteni! Megértesz?
-Meg persze! –törölte le a könnyeit halvány mosollyal az arcán. –egyébként tudod, hogy te vagy a legfontosabb nekem a világon és ha éreznék iránta valamit, akkor sem kezdenék ki vele, mert nagyon szeretlek! –ölelt magához.
-Tudom drágám, tudom! És én is nagyon szeretlek! Csak kérlek, hagy maradjak egyedül egy kicsikét!
-Persze, de megígéred, hogy hívsz még ma?
-Megígérem, igen!



Leti távozása után lehajítottam magam a fotelba és elkezdtem sírni. Fogalmam sincs miért bömböltem, de nagyon rosszul érintett ez az egész. Ez most tök olyan, hogy rámásztam a barátnőm exére, igaz a tudtomon kívül, de mégis. Megelégeltem a picsogást, kimentem a konyhába és elővettem egy doboz fagyit. Még jó, hogy anyáék a nyáron nincsenek itthon. Tuti mindenki engem piszkálna, hogy miért bőgök. Harry járt a fejemben. Hogy kezdhetett ki velem, ha előtte a barátnőm szeretője volt? Vagy neki tényleg mindegy, hogy kivel jön össze csak legyen valaki akit kedve szerint lefektethet? Pedig tökre úgy éreztem, hogy a ma reggel más volt mint a többi, és hogy szorosabbra fűzte a közöttünk lévő szálakat. De Letivel másfél évig együtt volt, csak szexre… MÁSFÉL ÉVIG!!!... ez azt jelenti, hogy tőlem sem fogja sohasem megkérdezni, hogy akarok e többet ennél. Legalábbis én ezt a következményt vontam le a dologból. És ez nagyon fáj, mert úgy szerettem volna ha… nem, ezt el kell felejtenem, mielőtt teljesen belezúgok!  



Ábrándozásomból a csengő hangja zökkentett ki. Kikapcsoltam a TV-t és mentem ajtót nyitni.
-Oh… Zayn. –találtam magam szembe a kedvesen mosolygó fekete félistennel. Huhh..
-Szia, nem zavarok?
-Szia, nem, gyere csak! – Egy ilyen pasi mint te? Zavarni? Soha! Legalábbis addig biztos nem, amíg vannak szemeim! :D
-Csak gondoltam meglátogatlak mert a környéken jártam és egy kismadár elcsiripelte a címedet! –mosolygott még mindig. Hihetetlen édes egy mosolya van…
-Jajj, örülök neked, ne haragudj, kerülj beljebb! –léptem ki az ajtóból, utat engedve ezzel a kis szépszeműnek.
-Köszi. –jött be, majd helyet foglaltunk a nappaliban.
-Valami baj van? Olyan gondterheltnek tűnsz. –vizslatott azokkal a gyönyörű szemeivel. Úristen… tuti elájulok még egyszer. Ahogy belegondoltam, hogy csak ő meg én, egyedül az üres lakásban… hmm .. :D
-Abi! Hahó! –legyezgetett a szemem előtt, miközben én bárgyún mosolyogva felfigyeltem.
-Bocsi, egy kicsit… egy kicsit elgondolkodtam.
-Igen, erre valahogy sikerült rájönnöm. Min agyaltál ennyire? – Basszameg.’ Csak nem mondhatom már el neki h épp a szemei szépségén ámuldoztam. Nem vetne túl jó fényt a Harryvel való kapcsolatomra… a mire? Nincs is semmiféle kapcsolatom Harryvel. Még annyira se bízott meg bennem, hogy közölje velem, hogy a barátnőmet cuccolta évekig, mielőtt velem is megtette ugyanezt.
-Abi! –nevetett már a hülyeségemen Zayn.
-Basszus, tényleg ne haragudj! –ültem oda mellé és fejemet a vállára hajtottam. –Egy picit rossz a kedvem.
-Csiki? –mosolyodott el.
-Hát szerintem most egy csiki itt nem segítene…
-Akkor mi segít? –kérdezte szinte suttogva. Felnéztem csillogó szemeibe, ő a kezét az arcomon pihentette. Meg akartam csókolni… tiszta hülye vagyok, de tényleg erre vágytam. Olyan édes, jó illata van, olyan jól néz ki, baromi fincsi illata van, annyira gyönyörűek a szemei, KURVA JÓ ILLATA VAN… Mereven néztünk egymás szemébe és veszélyesen közel kerültünk egymáshoz… fogalmam sincsen, hogy ez hogy sikerült. Meg kell őt csókolnom… nem bírom ki, muszáj! …és még egy kicsit előrébb toltam a fejem. De mi van Harryvel? Én belé vagyok szerelmes, akármennyire is gyűlölöm magam ezért az érzésért… Meg Zaynnek barátnője van… úristen és Sophie! Nem… nem tehetem ezt Sophieval!
-Bocsi, innom kell valamit. –húzódtam el tőle. –Kérsz te is valamit?
-Ööööhm. Igen, köszi. –vakarta meg a fejét. Szegény. Eléggé zavarba jött ő is.
-Narancslé? –mosolyogtam rá bíztatóan, hogy jelezzem nem történt semmi.
-Jöhet. –mosolyodott el végre ő is magabiztosan. Rettenetesen büszke voltam magamra, mert ebben a helyzetben nagyon erős voltam most. Pedig Zayn egyfolytában gyengítette a védőváramat. Mégis sikerült megálljt parancsolnom magamnak az utolsó pillanatban.  Viszont nagyon összezavart… ez most azt jelentené, hogy tetszem neki? Nem nagyon ellenkezett a közelségem miatt… jobb is, ha nem gondolok erre. Harry… már megint ő jutott eszembe és ezt nem bírom ki!  Épp meg akartam fordulni, hogy kiviszem a narancslevet Zaynnek, de meglepetésemre ott állt mögöttem.
-Jesszusom, te velociraptor! Ne lopakodj mert a szív bajt hozod rám!!
-Ne haragudj! –nevette el magát. –Csak kijöttem, hátha kell segíteni.
-Segíteni? Két narancslével? Édes vagy, de megoldom egyedül is! –nevettem el magam, mikor ajtó nyitódást hallottunk.
-Jézusom, ne! –fagyott meg bennem a vér.
-Halihó! –lépett be a konyhába Jeremy és szúrósan végigmért minket, ahogy Zayn a hátam mögött áll.
-Mi folyik itt?
-Jeremy, mit keresel te itt? És egyáltalán hogy jöttél be ide?
-Tudod, a kulccsal, amit te adtál! –lebegtette meg előttem a kulcscsomóját. –De te mit csinálsz és ki ez a majom?
-Hé… -szisszent fel Zayn.
-Nyugi Zayn, ne törődj vele, nem érdemes foglalkoznod vele!
-Ő az exed, vagy mi?
-A barátja!
-Az exem, igen, csak még nem sikerült neki megértenie! –ekkor Jeremy erősen megragadta a karom, ami annyira fájt, hogy felszisszentem. Magához rántott.
-Elegem van belőle, hogy játszol velem, te büdös szajha! Tuti ezzel a senkiházival is megdugattad már magad mi? Csak én nem vagyok elég jó!! A farok méret nem a pénzzel együtt nő kiscicám! Egy pénzéhes lotyó vagy!
-Elég legyen ebből! –fogta meg Zayn a kezem és visszahúzott magához.
-Kussoljál! Te ebbe ne szólj bele! –ekkor Zayn közém és Jeremy közé lépett.
-Nem szólok bele. De ha még egyszer kezet emelsz rá, tuti, hogy letördelem egyesével az ujjaidat, értetted?
-Chhh… én most megyek. Ajánlom, Abia Lane, hogy ne szórakozz velem! Nem lesz mindig egy bulldog a nyakadban aki megvéd! –ment ki az ajtón én pedig sírni kezdtem. A fájdalomtól, ahogy megszorította a karomat. Egyből be is lilult.
-Ne sírj, semmi baj! –ölelt magához Zayn. –Ez egy vadállat!
-És most gondolj bele, van kulcsa a házamhoz.
-Nem sokáig! Most azonnal lecseréltetjük a zárat! –kezdte el pötyögni a telefonját. –Valamint az egyik testőrömet kölcsönadom neked, hogy biztosra menjünk! –simított végig az arcomon és elkezdett telefonálni. Olyan hálás voltam neki. Ki tudja, lehet, hogy meg is erőszakol Jeremy, ha ő nincs itt. Ahogy letette a telefont megint magamhoz szorítottam.
-Köszönöm Zayn!
-Jézusom, te remegsz!
-Az idegességtől… így jön ki rajtam. –néztem fel rá, ő pedig letörölte a könnyeimet és egy pici puszit nyomott az arcomra.
-Nem lesz semmi baj! Megígérem! –ekkor én adtam egy puszit az arcára. Neee nee… már megint. Az a finom illata fog az őrületbe kergetni… vagy ezek a csodaszép szemek… Adtam még egy puszit az arcára, de most nem bírtam ki. Megcsókoltam…