17. Érzelmek 1. rész

Sziasztok! Fogalmam sincse, hogy milyen idöközönként fogok tudni nektek részt hozni, mert szarakodnak valami netfelújítással v mivel. :S Már nagyon unom mert november óta ez megy nálam :S Bocsi! Mindenesetre most itt az új rész és remélem sikerült titeket meglepnem! :)

 -Kezd te! –ült vissza Harry a székre.
-Szörnyen fogsz rám haragudni és megértem, ha kiakadsz, de…
-Lefeküdtél Malikkal…
-Sajnálom! –hajtottam le a fejem és vártam a halálos ítéletemet, de nem kaptam meg. Csendben maradt…
-Én meg Caroline-nal. Míg te elmentél…
-Ki az a Caroline? Az a túlkoros? Nézd a jó oldalát, nem fog fogazni!
-Kérlek, Abia! –mosolyodott el, de láttam, hogy nem tetszett neki, amit mondtam.
-De mire jó ez?
-Fogalmam sincs. Képtelen vagyok ellenállni a szexnek… tök mindegy, hogy kivel és hogyan… felpezsdít… mintha csak vérátömlesztést kapnék… Sajnálom!
-Oh, ne aggódj én is napok óta kívántam Zaynt! Most tört a felszínre a dolog.
-Oh… jól csinálta?
-Úrinő ilyenről nem beszél!
-De mégis… kíváncsi vagyok, hogy kell e még tanítanom őt, vagy túlszárnyalta e a mestert!
-Nem fogok mondani semmit Zayn szexuális képességeiről, ne haragudj!
-Hát nem is tudom… egyébként…
-Egyébként?
-Ez az egész így…
-Furcsa.
-Vegyünk vissza a tempóból?
-Hát egy kis szünet nem árt. –majd megszakadt a szívem. Kezdtem komolyabb érzéseket táplálni iránta erre ez történik. Mindketten hülyék voltunk. Jött ez a mámorító éjszaka Zaynnel és…
-Addig hágasd magad a kis muszlimmal!
-De egy buzi vagy!
-Hát de az! Ezt bármiféle negatívum nélkül mondtam! Imádom őt, tudod te is. –mosolyodott el. –De azért…
-Igen?
-Bepróbálkozunk azokkal, amiket mára terveztem?
-Igen, az nagyon jó lenne! –mosolyodtam el és el sem hittem, hogy tegnap milyen romantikus volt minden Harryvel, ma meg már úgy beszélgetünk, mint két teljesen idegen. Tudom, hogy teljesen ugyan azt csináltam Zaynnel, mint ő Caroline-nal, mégis fájt valamiért. De legalább nem éreztem bűntudatot, hogy átvertem Harryt. Csak féltem. Talán meg sem csókol többé? Lehet, hogy ciki ilyet kérdeznem, de tisztán akarok látni.
-Akkor… izé…
-Mizé? –mosolyodott el.
-Csók se?
-Azt nem mondtam! –húzott magához a derekamnál fogva. –Csak szüneteltessük a szexet. Legalábbis egymással. Egy kis időre…
-Persze, megértem és igazad van.
-Nem haragszol ugye?
-Dehogy haragszom! –erőltettem egy műmosolyt a fejemre.

Egy fél órán belül megreggeliztünk és összeszedelőzködtünk. Lezuhanyoztunk gyorsan és átvettük a rucinkat is. Kicsit összerendeztem a szobát, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy bordélyház. Kicsit olyan jellege volt. Használt gumik az éjjeliszekrényen.. uh… az volt a legdurvább. Pezsgőspoharak hevertek a földön és össze vissza volt gyűrve az ágynemű.

-Abi nem láttad a másik zoknimat?
-A zoknidat? Nincs az ágy alatt, vagy valahol?
-Nincs, már felforgattam érte az egész szobát de sehol sem találom!
-Kapcsold már fel a villanyt légyszi, elég sötét van idebent!
-Máris!
-Fura…
-Minek ide ilyen szar villany? –néztünk fel a csillárra és lááááám… a zokni!
-Az meg hogy a szarba került fel oda? –nevetett Harry.
-Ne tőlem kérdezd, te szabadultál meg tőle! –már én is a hasamat fogtam a röhögéstől.
-Már csak az a kérdés, hogy hogyan szedjük le!
-Várj, emelj fel, leveszem!!
-Nem fogom elbírni a nagy valagad!
-Köcsög! –ütöttem őt vállba
-Vicceltem te majom, na gyere. –fogta át a derekam és megemelt. Lekaptam a csillárról a fekete kis zoknikáját, majd le akart tenni, de megbillent, felborult, leesett az ágyra én meg ráestem. Éreztem, ahogy a bordáin csúszkált a könyököm, a másik kezemmel meg a hasfalába tenyereltem.
-Basszameg! Basszameg! Jól vagy? –estem egy kicsit pánikba.
-Hát nem volt túl kellemes. Főleg most nem az, hogy még mindig rajtam fekszel. –mondta, miközben alig kapott levegőt.
-Ne haragudj! –másztam le róla, mire vett egy nagy levegőt. Leültem mellé és puszilgatni kezdtem az arcát.
-Ne haragudj hogy rád estem.
-Én borultam fel, ne aggódj. –mosolyodott el. Fájhatott neki, mert elég halvány mosoly volt. Megsimogattam az arcát és még több puszit nyomtam rá. Éreztem, hogy a tenyerét a hátamra vezette. Azt a nagy tenyerét, amiben elvesztek az én kicsi kezeim…
-Miért csinálod ezt? –kérdezte, miközben a feje mellé könyököltem és egészen közel hajoltam hozzá. Mélyen a szemeimbe nézett.
-Mit csinálok?
-Nem tudom, de mindig egy undorító szemét mocsoknak érezem magam az este történtek miatt. Pedig nem is vagyunk együtt.
-Ne érezd magad annak. Gondolj arra, hogy én Zaynnel voltam együtt.
-Akkor is undorodom magamtól ezért.
-Butuskám! –adtam egy puszit a szája sarkába, mire ő megcsókolt. Nem tudtam mire vélni, eddig olyan távolság tartó volt.
-Ne haragudj, muszáj volt…
-Meg tudom érteni, hogy megbolondulnak érted a lányok…
-Ugyan…
-Komolyan gondoltam. Na de induljunk el mert kirakják a szűrünket innen. Már a zoknid is megvan! –mosolyodtam el.
-Igen, hála neked. –kapta fel gyorsan, majd a cipőjét is. Lekapcsoltuk a villanyt és elhagytuk a szobát.
A recepción visszaadtuk a kártyát, és Harry elnézést kért, amiért hajnali 2kor felrángatta őt a pótkártyával. Mondta, hogy semmi baj, hiszen ez a dolga. Mégis adott neki egy kis „borravalót”, amiért nagyon hálás volt Michael. Ez volt a neve.

-Harry, mik a terveid mára? –ültem be a gyönyörű Audi vezetőülésébe.
-Elsőként az, hogy épségben hazaérjen a kicsikém! –simogatta meg a kocsi műszerfalát.
-Ne aggódj, elvileg remek sofőr vagyok. –mosolyodtam el, majd elfordítottam a kulcsot. Beindult azzal a gyönyörű hangjával.
-Tudod mit? Ma inkább menjünk oda, ahová én szeretném, mit szólsz? –néztem csillogó szemekkel Harryre.
-Nekem megfelel. –mosolyodott el, majd elindultunk az én kis helyem felé…




A Direction-lak:


Zayn

A telefonom csipogására keltem fel úgy 11 körül. Káromkodtam egy sort, mert olyan szép álmom volt… na mindegy. Megdörzsöltem a szemeimet és észrevettem, hogy Abi sehol. Lehet, hogy álmodtam ezt az egészet? Odanyúltam azért a csipogó szarért. Naptár emlékeztető. Nem is írtam fel semmit… megnéztem mi volt az.
„Imádtam ezt az estét/hajnalt veled. Sajnálom, hogy nem várhattam meg, amíg felkelsz. Csók, Abi.” –szóval tényleg igaz volt… el se hiszem. Mosolyra húzódott a szám. Kikeltem az ágyból, bár lehet, hogy nem kellett volna. Össze vissza szédelegtem, olyan másnapos voltam. És észre se vettem, hogy anyaszült meztelen vagyok. Illetve észrevettem, mikor kimentem a folyosóra és Louis sikított hogy takard el. Mintha ő nem pucérkodna soha.
-Mi van Zayn, nagyon meg vagy reccsenve! –állt oda mellém Niall. Őt nem nagyon zavarta, hogy pucér vagyok.
-Kicsit sokat ittam az éjjel.
-De ugye Abi előtt nem így lézengtél? –erre csak széles mosolyra húzódott a szám.
-Nem. –vágtam rá még mindig mosolyogva.
-Miért van egy olyan tippem, hogy köze van a meztelenségedhez? –nézett rám kérdően Liam.
-Fogalmam sincs. –vontam meg a vállam majd bementem a szobába.
Egy fél percen belül összeszedtem a ruháimat. Kivettem egy gatyát a szekrényből és belebújtam. Ekkor bejött Liam.
-Segíthetek?
-Szeretnék veled beszélgetni, Zayn.
-Miről? –ugyan… mintha nem tudnám a választ.
-Tudod te azt nagyon jól! –úristen… gondolatolvasó?
-Ne nézz rám ilyen hülyén, tényleg nem tudom miről akarsz dumálni…
-Arról, hogy mitől lettél meztelen.
-Mert… levetkőztem?
-Szerintem inkább vetkőztettek…
-Lehet. Nem tudom. –hajtottam le a fejem.
-De miért?? Mondd már meg??
-Kívántuk a dolgot. Szórakoztunk egy kicsit és nagyon jó volt.
-De miért pont vele? Ő nem Harry barátnője? Harryé! Aki szinte a testvéred!
-Nem a barátnője. Csak valami olyasmi. Nyitott kapcsolatban vannak.
-De akkoris Zayn… ez így nem mehet tovább!
-Hagyjál már Liam! Ne regélj el nekem itt mindenféle hülyeséget arról hogy de rossz gyerek vagyok! Fogalmad sincsen arról, hogy mit érzek… és arról sincs, hogy mit miért teszek! Harry úgyse becsülte meg a nőket sose. Miért most kezdené el? Neki tökmindegy kit, csak jól megdughassa… miért baj az, ha próbálok közeledni Abi felé, hogy ne ő legyen a következő akinek beleszeret a… lába közti területébe… -halkult el a hangom. –Sejte, hogy Abit se a személyiségéért cuccolgatja…
-Hanem mert gyönyörű és csinos… én is tudom. De akkor se állhatsz közéjük, ha ez nekik jó.
-De valószínűleg nem lehet túl jó, ha Abi velem töltötte az éjszakát… úgy, hogy Harryvel ment el itthonról. -menekültem ki a fürdőszobába Liam további fejmosásai elől.