30. Esküvő botrányokkal 1.rész

Sziasztok! :) Megjöttem az új résszel. Nem lett túl hosszú, de ihletszegény voltam most kritikusan :| Jó olvasgatást és kommenteknek örülök! :)

Megérkeztünk a helyszínre, ahol lesz a lagzi. Bementünk és megkerestük az asztalunkat. Zayn és Harry közt kaptam helyet. Miért is nem lepődtem meg ezen. Zayn elment füstölögni szájon keresztül, addig Harryvel leültünk és az összes welcome sütit felzabáltuk. A végén már attól féltünk, hogy kinéznek minket onnan. Megettünk ketten egy fél tálca sütit. Aztán megláttuk Niallt és minden aggodalmunk elpárolgott. A fiúcska a „táncparketten” ropta valami hozzá hasonlóan szőke lánnyal és egy tálca volt a kezében tele sütivel. Ő sem cécózott, mi meg majd megpukkantunk a röhögéstől. Harry töltött nekem az asztalon megtalálható házi borból. Ez nem olyan gyenge vacak, amit a boltokban lehet kapni, ez igazi kis ütős borocska. A harmadik után Harry beleröhögött a fejembe és éreztem, hogy már rajta is kicsapódott a bíborszínű finomság. Kellemes édes íze miatt könnyen gurigattuk lefelé és mivel napon ültünk, hát… megtette a hatását.

Zayn teljesen eltűnt. Fogalmunk se volt róla, hogy mégis hová. Kihozták az előételt, amire nem ismertem rá, mert szinte már bele esett a fejem a tányérba. Harry mondta, hogy kaviár. Oh a… de nem szeretem. Ezt a menetet kihagytam. Csodálkoztam azon, hogy Niall is. Valahogy nem tetszettek neki azok a fekete meg vörös színű bogyók a tányéron. Zayn még mindig nem volt sehol sem, ami kezdett nyugtalanítani. Fel akartam állni, hogy megkeressem, de Harry megragadta a karomat óvatosan és mondta, hogy maradjak, biztos találkozott valakivel. Megettük már a levest is és a főfogás következett, mikor már tényleg elég ideges lettem, és megint elkezdtem vedelni a borból. Aztán az lett a következménye, hogy jól berúgtam. Nagyon. Már megint.

Elpusztítottuk a narancsos kacsát és a köretet, majd mondtam Harrynek, hogy menjünk és sétáljunk egyet, mert sokan vagyunk idebent és idegesített, hogy ennyire sokat ettem, úgy felfújódtam, hogy alig kaptam levegőt. Neki nem volt kedve, inkább Niallel maradt és nassolt tovább. Elindultam tehát egyedül a hatalmas kert felé, ahol szintén elég sok vendég volt, álldogáltak a hatalmas tó mellett italokkal a kezükben, úgyhogy  megálltam és körülnéztem Hirtelen egy kicsit alacsonyabb, sörhasú, dohányfüsttől megsárgult bajszú, ősz pasi állt meg mellettem. Elkezdtem vele beszélgetni, egész rendesnek tűnt. Bemutatkozott, Joe volt a neve. Felajánlotta, hogy sétáljunk le a dombon, mert alul fák voltak. Ilyen kisebb „erdő” de annak mégse mondanám, körülbelül 10 darab fa állt ott. Lesétáltunk, ami nem volt túl egyszerű a füvön magassarkúban, de megérte, mert egészen megkönnyebbültem. Már nem éreztem úgy, hogy szét akar pattanni rajtam a ruha. Volt egy vastag törzsű fa, ami mögé bebújtam.
-Na és, mesélj kislány, honnan ismered Jimmyt?
-A barátaimmal jöttem és az ő  egyik legjobb barátjuk. –mosolyogtam rá zavartan, mire közelebb lépett és a combomra simította a kezét.
-Most mit csinál?
-Ugyan kicsim, gyönyörű vagy. –hajolt hozzám közelebb és éreztem a cigiszagot áramlani a pofájából. Undorítónak tartottam, a megsárgult bajuszával, és egy… hájas, ronda bőrű gusztustalan ember taperolt. Próbáltam magamtól ellökni, de nem sikerült. Nagy hasával felkent a fára. Kapálóztam, de olyan erősen tolt fel, hogy nem is kellett megtartania. A fa törzse erősen belevájódott a hátamba, éreztem, hogy kiserken a vér.
-Engedjen el! Engedjen eeel! –próbáltam sikítani, de vastag ujjaival erőszakosan betapasztotta a számat. Másik kezével próbálta kibújtatni a mellemet a ruhából, de akkor ágyékon találtam végre, és ezáltal leejtett a földre. Levettem a cipőmet, hogy elszaladhassak, de sajnos megragadta a karom és erőből visszarántott, hogy a földre zuhantam.





Harry szemszöge:

-Niall, megnézem Abiat, már rég eltűnt. –mosolyogtam a szöszire aki még mindig a fejét tömte és bólintott egyet. Kimentem a kertbe, hogy körülnézzek.
-Marvin, nem láttad Abit?
-Dehogynem, míg itt ácsorgott őt nézegettem. Igazán gyönyörű. –mosolygott.
-Az. –mosolyodtam el. –Szóval?
-Arra ment lefelé a kiserdő felé Joeval.
-Köszi tesó. –veregettem meg a vállát és lementem a domb aljára. Láttam, ahogy Abi próbál megszabadulni a cipőjétől és elindul futva, vagyis inkább menekül, mikor az a kis gombóc visszarántotta erőből és a földre zuhant. Ahogy csak lábam bírta rohantam oda hozzá.
-Segítség! Segítség! –kiabálta Abi. –Harry! –látott meg és zokogva feküdt a földön, fölötte azzal a gazemberrel. Ahogy odaértem lerántottam róla és öklömet erőből az arcába nyomtam. Felborult és rám vicsorgott. Abi a hátam mögé állt, az a Joe pedig nekem ugrott. Megragadta a pólómat és próbált neki lökni a fának, hogy ismét Abihoz nyúlhasson. Ahogy megragadott ismét behúztam neki egyet, de ez már sokkal erősebb találat volt, felszakadt a szája tőle.
-Na megállj! –morogta és legyintette a kezét, de megint megütöttem.
-Ne merészeljen a közelébe se menni ennek a lánynak értette? Megölöm! Megölöm, esküszöm, hogy megölöm!
-Ne fenyegess, a kisfiam lehetnél te kis taknyos!
-Akkor is agyonverem! –körülnéztem, és láttam, hogy Abia nincs sehol. Legalább ő elmenekült. Megragadott ez az idióta és erőből a fához szorított. Alig jutott levegő a tüdőmbe, mikor láttam, hogy valaki visszarántja. Jimmy. Ahogy elengedett két oldalról ütöttük őt Jimmyvel, mire Marvin odarohant hozzánk és szétszedett bennünket. Sikerült félájultra összevernünk ezt a gusztustalan pedofilt. Abia megállíthatatlanul sírt. A szívem majdnem megszakadt. Undorító féreg… eltorzult a fejem, ahogy ránéztem. Mindenki itt termett szinte és nézték, hogy mi történik itt. Döbbenet ült ki az arcukra.
-Semmi baj, menjetek vissza szórakozni, megoldjuk ezt a problémát! –szólt oda Jimmy, mire elkezdtek szálingózni felfelé az emberek.
-Harry. –jött oda hozzám Abia és megmarkolta az ingemet. Fejét a mellkasomra hajtotta és sírt megállíthatatlanul.
-Cssss… -simogattam meg a hátát mire felordított.
-Mi a baj?
-Rettenetesen fáj… a hátam… -zokogott. Lejjebb húztam a ruhát és láttam, hogy mély sebek borítják mindenhol.
-Mit csinált ez az állat, Abi? –kérdeztem tőle kishíján sírva.
-Neked hála semmi olyat. –mosolyodott el és megölelt. –Csak felszorított a fára és belevájódott a bőrömbe. –szipogott még mindig.
-Gyere ki a kocsiba, segítek. Rendbe tesszük, jó? Ne hagyjuk, hogy ez a patkány tönkretegye a mai napot! –simítottam ki a haját az arcából, ami a könnyek miatt odatapadt. Halványan elmosolyodott és megfogta a kezem. Kimentünk a hátsó kijáraton az autóba és beültünk a hátsó ülésre. Előre hajtottam az ülést és kivettem az elsősegély dobozt.
-Zayn már tud róla?
-Nem tudom… azt sem tudom, hogy hol van. Szőrén szálán eltűnt! –lehúztam a hátán a ruhát egészen a derekáig. Nem viselt melltartót. Vállai keskenyek, gyönyörű alakja volt. Meg akartam csókolni, mintha az enyhítene a fájdalmán. Megfogtam a jódoldatot és letisztítottam a sebet. A gézlapot rátettem, majd ragasztóval odarögzítettem. Óvatosan próbáltam csinálni, mégis fájdalmat okoztam neki ezzel. Felhúztam finoman a ruhát, ami véres volt.
-Köszönöm, Harry.
-Nincs mit megköszönnöd! –felém fordult és mellkasomra hajtotta a fejét, miközben átölelt.
-Te jól vagy? Láttam, hogy téged is felkent a fára!
-Semmi bajom, nekem nem volt elég időm, hogy lesérüljek. –nevettem fel. Jimmy gyors volt.
Rápillantott a kezemre, ami fel volt sebesedve a bütyköknél.
-Jajj, Harry! Nagyon sajnálom. –fogta meg a kezem és apró puszikkal „gyógyította” a sebeimet.
-Édes kis Abi… most már nyugodj meg, semmi baj nincsen! –simogattam meg a karját és szorítottam az ölelésemen.
Körülbelül 10 perc múlva észrevettem, hogy légzése egyenletesen lassúvá válik. Elbóbiskolt. Ráhajtottam a fejem az övére és én is hasonlóan tettem.






Zayn szemszöge:

Ilyen nincs, ez is csak velem történhet meg! Elindultam, hogy körbenézelődjek az étteremben. Elmentem mosdóba, erre rám zárták az ajtót. Most itt ülök egymagam mint egy hülye és hiába dörömbölök és kiabálok senki sem hall… már kezdtem feladni a reményt. Már arra gondoltam, hogy beköpnek a legyek és éhhalált halok idebent. Nem értem… eltűntem legalább 2 órája és senkinek sem tűnt fel? Tényleg ennyire jelentéktelen lennék?
Várjunk csak… mozgolódást hallok odakint! Elkezdtem dörömbölni az ajtón és mondtam, hogy nyissák ki mert beragadtam.
-Zayn? –ismertem fel Jimmy hangját.
-Jimmy?!
-Zayn, mit keresel te a személyzeti wc-n?
-Nem tudom, bejöttem és bezártak ide!
-Jó hogy bezártak, ez a takarítóknak van fenntartva! –nevetett fel, majd hallottam, hogy csörög a kulcscsomóval. Végre, már van esélyem, hogy kiszabaduljak végre innen. Mikor kinyitotta az ajtót megkönnyebbülten sóhajtottam egyet.
-Aztán a csajodnak meg mondd meg, hogy rettenetesen sajnálom és valahogy megpróbálom kiengesztelni!
-Miért, mi van?
-Nem tudsz róla?
-Hülye, most engedtél ki a klotyóból, honnan tudnék róla? –kezdett felmenni bennem a pumpa.
-Igaz… egy fickó meg akarta erőszakolni és ha Harry nincs meg is teszi. Látnod kellett volna hogy nekiment… én szedtem szét őket. Félájultra verte a pasast.
-És most hol van? –kérdeztem idegesen
-Harry ápolja a sebeit.
-Sebeit ?
-Igen, felkente őt a fára, ami teljesen belefúródott a hátába. Vérzett meg minden. Azt hiszem Hazza kocsijában vannak.